Decemberben is el vannak telve a bírók a regisztrációs adóval

A Szatmár Megyei Törvényszék közigazgatási és kereskedelmi osztályának bírái már most be vannak táblázva decemberre, már ami a regisztrációs és környezetvédelmi adót illeti, hangzott el az intézmény évértékelő sajtótájékoztatóján.

Rodica Grosos Maxim, a törvényszék elnökének valamint Adriana Vilcu, az adminisztratív és kereskedelmi osztály vezetőjének és Remus Nemes, a büntetőjogi osztály vezetőjének beszámolójából kiderült, hogy 2012-ben a Szatmár megyei igazságszolgáltatási intézmények összesen 56.004 ügyben jártak el, ami 9,62%-al magasabb, mint egy évvel korábban. A Szatmár Megyei Törvényszék ezen belül 26.011 dosszié ügyében járt el, ami 6,7%-al több, mint 2011-ben. Közülük 10.946 polgárjogi, 14.243 közigazgatási és kereskedelmi, 822 pedig büntetőjogi ügy volt.

A polgári perekkel kapcsolatban Grosos-Maxim elmondta, hogy magas számuk elsősorban a nyugdíj- és bérviták következménye - elég ha csak az Electrolux munkásainak tüntetéseit említjük. A másik jelentős problémát a második világháború és a kommunista rendszer áldozatainak és utódjainak kárpótlási kérelmei jelentik. A törvény rendelkezései ellenére sok esetben unokák is kárpótlási igénnyel lépnek fel és az sem ritka, hogy valaki többször is igényel kárpótlást.

Az közigazgatási és kereskedelmi osztály bíráinak munkáját leginkább a regisztrációs vagy környezetvédelmi díj visszaigénylése tetézi: csak 2012-ben 5644 ilyen eljárás volt folyamatban. Ezek közül 4114-et 2013-ra voltak kénytelenek beütemezni, olyannyira, hogy már decemberre is el vannak telve dossziékkal, magyarázta Vilcu. Szintén jelentős számú, 1183 csődeljárás ügyében kellett eljárniuk tavaly. „Figyelembe véve, hogy 2007-ben ez a szám 400 körül volt, kijelenthető: távolról sem ért véget a gazdasági válság", tette hozzá.

A statisztikák adatai alapján az előző évben egy bírónak átlagban 1239 ügyben kellett eljárnia.

Ami az intézmény költségvetését illeti, az tavaly 22 millió lejből gazdálkodhatott - közel 6,5 millióval többel, mint egy esztendővel korábban. Ennek 72,15%-át a személyzeti költségek, fizetések teszik ki.

„A kormány idén közel 25%-kal csökkentette az igazságügyi minisztérium költségvetését. A felháborító az, hogy miközben folyamatosan reformokról beszélnek, csökkentik a költségvetést. De csak az igazságügyi, az oktatási és a belügyminisztériumét. Nem tudom, hogy fogunk kijönni ebből a pénzből, figyelembe véve, hogy a gázszolgáltató már többször is figyelmeztetett: ha nem fizetünk, levágja a gázt. Ám nekünk papírra sincs pénzünk a nyomtatóba...", fakadt ki a sajtótájékoztató végén Grosos-Maxim.

Az elnök elmondta, aggodalma nem csak pénzügyi jellegű. „Elvileg február elsején életbe kellene lépnie az új törvénykönyvnek. Ám mi erről nem tudunk semmit. Bárkit is hívtam telefonon, semmit sem tudott mondani. Ez megengedhetetlen!", jelentette ki.